ÁJI VASANTE MOR PHÚL VANE
KE GO TUMI ELE MAN MÁTÁNO
ÁJI VASANTE MOR PHÚL VANE
HATÁSHÁ PRÁNTE MAN KOŃE
KII TUMI BOLILE BHÚL BHÁUNGÁNO
KE GO TUMI ELE MAN MÁTÁNO
ÁJI VASANTE MOR PHÚL VANE
TAVA SVÁGAT JÁNÁTE PÁPIYÁ GÁIYÁ JÁY
NAYANE RAḾGA LÁGÁTE PALÁSH TÁKÁY
EI RAḾGE RÁḾGÁ DHARÁ RÚPE ÁLO KARÁ
TOMÁ PÁNE CÁY PRÁŃA JÚŔÁNO
KE GO TUMI ELE MAN MÁTÁNO
ÁJI VASANTE MOR PHÚL VANE
ÁJI, MADHUR MANANE MAMATÁ JHARIYÁ JÁY
VIDHUR PARÁŃE ÁYATO ÁNKHI TÁKÁY
PRIITI BHARÁ HIYÁ SUDHÁ UPACIYÁ
SAḾGIITA RACE MADHU MÁKHÁNO
KE GO TUMI ELE MAN MÁTÁNO
ÁJI VASANTE MOR PHÚL VANE
Today in spring,
into my floral garden,
who are You who came
with an intoxicated mind?
In the world of disappointments
in the corner of my mind,
what did You say
to rectify my mistakes?
Expressing Your welcoming,
the papiya bird sings its song.
The pala'sh tree / flower is watching
with colour applied on its eyes.
In the hue of that colour,
the earth remains beautified
and illuminates all.
It looks at You with heartfelt satisfaction.
Today, in sweet ideation,
affection scatters about.
Eyes, expanded in bewilderedness, look on.
My heart, full of love overflowing nectar,
keeps creating its sweetness coated songs.